26.Fejezet

Hát ez a fejezet kissé érdekesre sikerült,ugyanis Alec és Bella kapcsolata egy igen új szintre emelkedik és teljesen más vizekre is.Lehet,hogy valaki örül,majd neki,de az is előfordulhat,hogy majd mások örülnek neki.

By:Violet

(Bella sz.)

Ez meg mi volt.Csak néztem bambán Alecre.Hogyan kerül az ágyamba és a legfőbb kérdésem,miért fogdos.Teljesen ledöbbentem.Egyetlen személy teheti csak meg,de az csakis Edward.Akhez,majd ha minden igaz hozzámegyek.

-Mit!Keresel!Itt!-minden szót nyomatékosítottam,hogy felfogja nincsen valami jó kedvem.

-Hiányoztál.

-Akkor sincsen jogod,hogy fogdozz.-hogy képzelte?Ha ezt apa megtudja egy életre elszakítanak tőle.Hát nem érti?Vagy nem is tud róla?Erről a törvényről?De hát az teljességgel lehetetlen.Biztos tud erről a testvéri kötelességi házasságról.

-Mert neki van!Neki volt joga megcsókolnia anno.Neki ha van kedve mindig hozzád érhet.Miért?-a franc erre most mit mondjak?Tálaljak ki?De azt nem lehet.Most az éjszaka közepén.Szeretném,de még nem.Nem vagyok felkészülve és Alec sincs egy szakításra.

-Mi…miről beszélsz?az öcsém,jóhogy hozzám ér.Ő viszont csak testvérként közelít és nem úgy ahogyan te az előbb.-oktattam ki.Mégis mit képzel,csak úgy közli,hogy látja,hogy több van köztem Edward és én köztem.Hallatlan!Teljesen kibuktam.

-Igazán?És az a…

-Semmi nem volt!fogd már fel azzal a gyenge agyaddal!És most felhívom apát ha nem gond.-olyan szemeket meresztettem amitől eszébe sem jutott,hogy ellenszegüljön.Sajnos tisztásztában van vele,hogy képes vagyok megütni.

…

-Hallo!Apa!Nem zavarlak?Tudom,hogy késő van,de beszélnünk kell…Alec!...Pontosan…Inkább kinyögöm és hamarabb túl vagyunk rajta…hozzámért.-itt nagy levegőt vettem.Bár sejtettem,hogy örülni fog annak,hogy öszerugtam a port Aleccel.Bár szeretem,sosem fogom annyira,mint szerelmemet.

-Oké…Rendben…Szia!Szeretlek!...-azta…nem hittem volna ezt apáról.

-Alec!jobb lesz ha most elmész.Apa nagyon dühös és remélem felkészültél egy igen csúnya beszélgetésre.

-Ezt hogy érted?Mit mondott?

-Azt,hogy örülj,hogyha nem fog megöletni téged.Jobb lesz ha itt búcsút intünk egymásnak…-remélem vette a lapot.Bár azt nem közlöm vele,hogy én ennek nagyon is örülök.

-Ezt most úgy értsem,hogy eltilt?Vagy…-nem igaz,hogy nem érti.Már idegesít.

-Nem.Figyelj ha te nem én kimondom.NEM KELLESZ.

-Ho…hogyan?

-Alec!Istenem,miért nem érti meg?DOBLAK…ennyi!-végre kimondtam.Annyira megkönnyebbültem az egésztől.Szinte szárnyaltam.

-Értem.De ajánlom,hogy félj Bella.Félj attól a tudattól,hogy sosem fogsz még egy olyan pasit találni mint én.-azzal kiment,de utána mentem.Az ajtóban még utolértem.

Megfordult és megint megszólalt.

-Elvettelek…volna.És ennek véget vetsz azért,mert hozzádértem?Szánalmas vagy!

-Hát nem látod?Vagy eddig totál vak voltál?

-Miről beszélsz?

-Látszik,hogy az elmúlt 10 évben itt se voltál.Te vagy a szánalmas.Fogadd el a tényt,hogy már nem szeretlek.

-Érdekes,hogy mióta azt a faszt megismerted,alig foglalkoztál velem.Te,csakis te tehetsz arról,hogy ez a kapcsolat kihűlt.És tudod mi a legrosszabb az egészben?Hogy mindenkinek csakis egy lyuk leszel…Igen!Tudok róla,hogy a kis Musen gyerek hajt rád!De neki is csak egy LYUK vagy!

-Igazán?Igazán így gondolod?Akkor kuvára nem ismersz engem még Alec Volturi.Igazán,nagyon igazán csakis Edward ismer.És ha annyira biztos vagy abban,hogy csak egy „lyuk” vagyok neki,akkor mi a francnak vagyok én itt?He?Ha annyira…annyira akartam volna,akkor már rég megdugattam volna magam.-már odribáltam.Alec közben meg már a folyosón állt.Az ordibálásomra kijöttek a szomszéd szobából is.

Egyszer csak Edward aggódó fejét véltem felfedezni.Olyan aranyos volt,ahogyan aggódik értem.Teljesen elvesztem tőle.Amint a látóterembe kerül azonnal elpárolog minden gondom.Látszik ,hogy fülig beléestem.

-Tessék itt is van a Casanovád!-köpte nekem oda.Majd elviharzott.Edward jött oda hozzám,miután lerogytam a földre.

Nagy nehezen felkapart a földről és bevitt a szobámba.Teljesen szét estem.Hogyan gondolhat ilyet rólam?Teljesen jogosan hívtam fel apát.Hozzámért.Nem szabályszerű.

Csak azt sajnáltam,hogy megbántottam azt aki a világot jelenti számomra.De azt sosem fogom megbánni,hogy kimondtam azt ami a szívemet nyomja.

Edward egyszer csak  egy pohár vizet tarott felém.Gyorsan kihörpintettem a pohár tartalmát.Felé fordultam és szólásra nyílt a szája:

-Mi volt ez?Miért ordibáltál vele?

-Hozzámért.-ekkor olyan boldog lett az arca,mint eddig még sosem.

-Tudod ezt mit …-ekkor a szabáva vágtam.

-Dobtam.

-Igen.Ez tök jó.Am tudod mit jelent ez!Alec nagy bajban van azzal,hogy-hivatalosan jártok törvényt szegett.És ez nem az első alkalom volt már.-igen.tisztában voltam vele.De már nem tehettem mást.teljesen felbaszott agyilag és kiborultam.

-Tudod,teljesen tisztában volt azzal,hogy te hajtasz rám. J

Erre már nem szólt semmi,csak betakargatott és átment az ágy másik végébe.

-Itt maradjak?-nem válaszoltam csak átfordultam a másik oldalamra,ezzel is bíztatva,hogy nyugodtan feküdjön be mellém.

Megtette.olya szorosan kúsztam hozzá,amennyire csak tudtam.Ő is így tett.Szinte lerítt rólunk,hogy tetőtől talpig egymásbahabarodtunk.Mint két tinti.Tiszára!!!

Így aludtam el aznap éjjel.

Másnap este apa felhívott,hogy döntött felőle.

-Lányom Alec nekem azt mondta,hogy véletlenül érintett meg.ez tényleg így történt?

-Dehogy is!Belecsókolt a nyakamba.És ölelgetett.És különben is ez már nem az első alkalom volt.

-Hogyan?Többször?mégis mit képzel…-csak úgy ömlöttek belőle a szitkozódások.Majd miután kitombolta magát,közölte,hogy Alec mint potenciális veszélyforrás megszűnt,így nyugodtan foglalkozhatok az öcsémmel.Erre én csak annyit feleltem,hogy meglátom.Ennek nagyon megörült,de elmagyaráztam neki,hogy ne menjen biztosra még.

Letettem és csak ülltem a szobában.

 Idővel meguntam,hogy csak ülltem egy helyben.

Elmentem kicsit kiszellőztetni a fejem,ugyanis igen tele volt apa,megnyilvánulásaival.Idegesítő volt,hogy állandóan kioktat.egyszerűen nem mertem elmondani neki az Edwardos ügyet.utáltam is magam ezzel.annyira ragaszkodok Alechez,hogy már lassan teret sem adok szegény Edwardnak.De asszem ez most megváltozik.

Igen!Teszek annak érdekében,hogy ő és én együtt maradhassunk,csak éppen titokban.Úgy is ha már eddig titokban maradt az is,hogy lefeküdtünk,akkor ez semmiség lesz.Vagyis csak remélem,hogy így lesz.

Ennek fejében indultam el az ő szobája felé.Remélem megérti az én szemszögem is.

De mikor kinyitotta az ajtót azt hittem helyben elájulok.nem hiszem el,hogy megint itt van…

Tanya itt?Mit keres Edwardnal egy szál melltartóban?Edward mondjuk ruhában volt,de akkor is.mégis csak ő velem tölti az éjszakákat.Bár mostanában ez nem volt jellemző,mert fasirtban voltunk.

-Beszélnünk kell.-kezdtem bele,de mikor ránéztem Tanyara aki ott állt mögöttünk,kicsit összébb ugrott az önbizalmam.

Ne foglalkozz vele Bells!!Te ezerszer jobb nő vagy,mint ő.Ezt nem csak egy hanem több pasi is mondta már.

-Oké.Várj!Csak lerendezem Tanyat.-becsukta az ajtót,majd halk csapkodást lehetett hallani,majd 5 perc múlva egy ajtónyílás zavarta félbe a halgatózásom.

Tanya igen dühösnek tűnt.Nem is köszönt csak eltrappolt mellettem.Edward kinyitotta előttem az ajtót és betessékelt.Miután ledobtam magam az ágyára,egy halk kattanást hallottam.a hang irányába fordítottam a fejem.Edward bezárta az ajtót.Minek?Nem értem.Nem kell megerőszakolnia,ha arra készült.És ennek a tényállásomnak hangot is adtam.

-Nem kell bezárnod.Nem szándékoztam megszökni.-majd egy igen sokat sejtő mosolyt küldtem neki.

-Igen?.olyan kikerekedett szemeket meresztett,hogy ezen nevetnem kellett.Ő közelebb jött és leült az ágy szélére.Túl meesze.Nem tetszett.Tudtam mit akarok,így közeleb araszoltam hozzá,majd én is felülltem.

-Nem kell bezárnod az ajtót,meg megerőszakolnod sem kell.Hiszen örömmel mászok magamtól is az ágyadba.-megcsókoltam.Pár másodperc múlva,viszont eltávolodtam tőle.

-pedig már azt hittem rákell gyúrni a dologra.-felállt és az ablakhoz sétált.Nem tetszik ez nekem.-Szeretlek!-teljesen ledöbbentem.

-Én is szeretlek!-olyan érzelemdúsan mondta ki előttem azt,hogy szeretlek,alig akartam elhinni,hogy ez a félisten engem szeret.

Megfordult és céltudatosan megindult felém.A szemeiben valamiféle vágy tolongott.Eldöntött az ágyon és fölémtornyosult.

Ez az éjszaka is igen jót kecsegtetett a számomra.De ahogy felfedeztem,nem csak az én számomra.