Keress bátran kedvenc blogod kulcs szavaira :D

2011. október 22., szombat

34.Fejezet /1.fele/

Tudtam,hogy igaza van.De meg kell értenie,hogy az én helyzetem sem olyan egyszerű.Szeretem az igaz,de annyira még nem tudok benne megbízni,hogy elhadjam Alecet érte.De ha ezt nem tudja elfogadni akkor igazán tudom sajnálni.

Sajnos apa mondata eljutott a tudatomig,hogy Alec ne akarjon az öcsém lenni.De nem is kell.Akkor biztosan nem szeretném.De ezek után amit szokásához híven a fejemhez vágott,kicsit bántott.
Gyorsan beülltem a kocsiba és hajottam a reptér felé.Én úgy döntöttem,hogy nem fogok társalogni senkivel sem,mert vérig vagyok sértve.Főleg nem Edwarddal,mert tudom hogy neki is igaza van meg nekem is.Úgyhogy nem tud most izgatni a nyomora.
Amint leülltem a helyemre a gépen,azonnal jelent meg utánam Mr. Tökély .
Sajnos nincs isten a világon,mert ha lenne akkor megóvott volna ettől a természeti katasztrófától.
Gyorsan beüllt mellém és csodák csodájára kultúráltan köszönt nekem.De ennyi volt.Ő sem eröltette a dolgot és én sem.
Már egy ideje csöndben ücsörögtünk,mikor rám jött a pisilhetnék.Gyorsan kislisszoltam előtte és siettem a dolgomra.Szerencsémre esze ágában nem volt ,hogy utánam jöjjön.Mielőtt viszont visszaülltem volna feltűnt,hogy a könyv eltűnt a kezéből és engem néz.
Nagyon jó!Ezek szerint beszélni szeretne velem.Hulla jó!
Morcosan de azért visszamentem a helyemre.Mikor lehuppantam felém is fordult.
-Bells!Most haragszol rám?-nézett rám bűnbánó szemekkel.És kezei elindultak az arcom felé.
-Semmibajom.Csak bánt,hogy kiabáltál.Tudod megszoktam,hogy úgy beszélsz velem és bánsz úgy ahogy a hercegek szoktak a nőkkel,de ezt az egyet nem tudom elviselni.
-Tudom!Nagyon sajnálom.Tényleg.Nem kellett volna olyan durvának lennem veled,de már ki tudsz akasztani az állandó pszihiátriai esetnek betudható viselkedésedtől.-majd kezeit hozzáérintette az arcomhoz és végigsimított rajta.Annyira jó éezéssel töltöttel,hogy nagyot sóhajtottam.Edwardnak nem kellett több öszönzés,kérés nélkül az arcomhoz hajolt és egy lágy csókot lehelt az ajkaimra.De én nem értem be ennyivel.Kezeim önálló életre kelve a hajába túrtak.Így is közelebb tudtam magamhoz húzni.
Egy ideig csak ajkaink értek össze,de azt a játékot megunva,nyelve bebocsátást kért a számba,amit nem tudtam megtagadni tőle.
Ajkaink elválása után közelebb húztam magam hozzá és fejemet a vállára helyeztem.Így élveztük az utazást tovább.
Időnként ugyan váltottunk rövid csókokat,de több nem volt.Már alig vártam,hogy leszálljunk a gépről,hogy ha majd a szálloda falain belül leszünk újra eltudjuk mélyíteni a kettőnk kapcsolatát,ami személy szerint igen mély lesz az éjszaka folyamán.
A hotelban elfoglaltuk a szobáinkat.Ezúttal nem egy szinten voltunk,hanem 2 két emelet eltolódással.Nagy sajnálatomra!
Olyan jó lenne ha egy szinten lehetnénk!
De az este még nem volt a mienk!!!Együtt kellett vacsorázni a főnökséggel.Nem volt igazán az ínyemre,de mit tudok tenni,ha kötelesség akkor az.Az este nagy részét velük töltöttük.Szerencsémre nem csak én szívtam,hanem az egész csorda akik a filmben szerepelnek.A legnagyobb hangsúlyt úgy is rám és Edwardra fekettek.Állandóan minket tartottak szóval.
Nagy nehezen eltudtunk szabadulni egy olyan éjfél körül,aztán én csak úgy zuhantam az ágyamba.


Egy olyan hajnali 2 körül ébredhettem,mikor leesett,hogy jelenésem lett volna szerelmemnél de elhalasztottam az esélyt. Sebaj majd akkor most bepótolom.
Gyorsan lezuhanyoztam,majd pizsibe bujtam és elindultam Mr.Pattinson lakoszálya felé.
Egy sacc 2 perc alatt már az ajtója előtt voltam.Nem haboztam benyitottam.Meglapő módon most nyitva volt.Nem szokta nyitva hagyni.
Amint beléptem a szobába egy nappali fogadott.A TV ugyan ment,de senki nem tartózkodott a helyiségben.
A heverőn volt már egy összetúrt takaró így ki tudtam következtetni,hogy szegényke várt engem-de hiába.De most itt vagyok.
Kikapcsoltam a készüléket,majd elindultam a sötétben be  a hálóba.
Az ágyon feküdt félig betaarózva és oldalra fordulva.Annyira aranyos volt.Szinte ülvöltött róla,hogy „hé!Cica,már vártalak!”
Komolyan mondom,mindjárt odamegyek és leteperem.Póló nem volt rajta,de mivel a takaró alá nem mertem benézni így a fantáziámra bíztam,hogy milyen boxert képzel oda.
2 variáció volt.Vagy fehér vagy fekete.Mivel csak ezt a kettő félét veszi fel.
Odaosontam az ágyhoz és befeküdtem mellé.Reméltem,hogy erre nem ébredt fel,mert biztos írtó mérges rám megint.Kicsit közelebb húzódtam hozzá,mire megmozdult.Megkönnyebbültem,mikor csak a hátára fordult,majd a másik oldalára.Így pont velem szemben feküdt.Átöleltem,mire közelebb húzott magához és csókot lehelt a nyakaba.Én elhúztam a fejem és az arcára néztem.
Láttamamint engem néz kérdően.
Ezek szerint nem haragszik!