Reggel a hasamra fordulva ébredtem,de egyedül.Fáradt
voltam. Vámpír létemre ritkán érzek ilyet,de ahogyan visszaidéztem az előző
éjjeli elfoglaltságomat,meghiszem,hogy elfáradtam. Edward túlontúl jól
teljesít.Ezt így magamba kimondva jól hangzik,de egyben hátborzongató is. A
saját öcsémmel hálok.Itt mi lesz emberek. Érzem,hogy miatta még sokat fogok
sírni,de jelenleg nem érdekel,ha tudom,hogy ő viszot szeret engem.
Azt mondják a mi szerelmünk ritka és
egyedülálló,szeretném ténylegesen elhinni. Kezdem felfogni,hogy valóban az.És
ez boldogsággal tölt el.
1 óra múlva.
Valóban egyedül voltam. Edward felszívódott,de hagyott
cetlit legalább. Így biztosra vehetem,hogy nem haragszik,de azt hiszem
beszélnem kéne vele. Az Aleces ügyről.Elhagyni nem fogom tudni,mert azért mégis
csak egy élet áll mögöttünk és még mindig a jegyese vagyok. És elég nagy a
sansza ,hogy hozzá is fogok menni. De ezek után amit átélek Edwarddal nem tudom
mi lesz. Majd alakul valahogy reményeim szerint.
Elmentem a saját szobámba,majd elindultam a forgatásra.Edwarddal
csak ebédnél találkoztam,így megtudtam beszélni vele a dolgokat.
-Szia. Beszélnünk kéne!-kezdtem bele.
-Szia ,okés.Miről szeretnél?
-Beszéltem Aleccel.-ekkor az arca hirtelen elkomorult.
Sejteni lehetett,hogy miért.-Azt akarja,hogy szakítsak mindenféle kapcsolatot
veled.De azt hiszem ez jelenleg nem fog menni.Ahhoz túlságosan is ragaszkodom
ahhoz amin van,meg persze túlontúl szeretlek,mit sem megfosszam magam
tőled.-vártam.Hátha szól valamit,de egy olyan 5 perc elteltével sem szólalt
meg.Kezdtem aggódni és pánikba esni.-Nem mondasz semmit?
-Mit kéne mondanom Bella? Azt várod értselek meg!Én
komolyan próbálkozom,de egy kicsit nekem sok,hogy hogyan tudsz 2 embert,illetve
vámpírt szeretni. Engem nem tusz elhagyni azt tudom,hogy miért,de hogy Alechez
mi köt annyira azt a mai napig nem értem.-nem is válaszoltam erre az igen
őszinte válaszára,inkább felálltam és elballagtam csendben.Most nem fogok
kiborulni.Nem tehetem.
2021 karácsonya.
El sem hiszem,hogy
azóta eltelt 4 év.Végre vége. Végeztünk az Alkonyat összes részével.Szerelmem
azóta igen számos filmet leforgatott és én is.Zajlik az élet nálunk az biztos.
Azóta Aleccel is megbeszéltem elég sok dolgot. Alexander,húgom fia is kész
férfi lett. Jelenleg nem lakik a palotában.Egyetemre jár Londonba. Öcsém nem
tudja elfelejteni Elenát.Bár nem csodálom.Van egy gyönyörű gyerekük,ami
szerelmük gyümölcse. Egy párszor megfordult a fejemben,hogy esetleg összehozom
őket,de inkább letettem róla.Még félő volt,hogy összeveszünk és akkor csak én
jövök ki szarul a dologból.
Az én eltitkolt kapcsolatomról szerencsémre még senki sem
szerzett tudomást,persze kikvéve anyámat,aki a kezdetetektől tudott róla,hiszen
Edward felhívta azon a „sötét éjszán”.Amit azóta sem bántam meg,csak nem
beszélünk róla.
Most is itt gondolkodok arról,hogy mi történik körülöttem
ahelyett,hogy a haverokkal lennék lent a parton.Gyorsan becsuktam a naplómat és
átöltöztem.Felvettem a csodaszép fekete bikinimet,majd felhúztam egy
miniszoknyát és egy sarut.Indulásra készen álltam.
Kb egy olyan 3-4 órát töltöttük a vízben a lányokkal.
Jane mindig akaratos volt,de most méginkább.Mikor összeszedtük magunkat és
elindultunk egy kis étterembe. Kikértük a szokásos üdítőnket ,miután
elfogyasztottuk elindultunk vissza a palotába,mert még dolgom volt. Éppen
kiértünk a sétányról,mikor egy fekete Range Rover állt meg mellettünk. Sajnos
ezer közül is felismerném azt a kocsit.Anthony…gondoltam,hogy ő lesz az.
Teljesen kiakadtam.Megbeszéltük,hogy ezt a kocsit nem használjuk úgy,hogy a
barátaink lássák,mert előbb utóbb lebukunk,hogy ez a kocsi mindig a belvárosban
áll egy tömbház előtt.De beszélhet neki az ember.Egyik fülén be,a másikon meg
ki.
Lassan letekerte az ablakot,majd kiszólt.
-Bells,gyere hazaviszlek!-nem szóltam semmit,csak
beszálltam az anyósülére.-Ti Jane maradtok.Van 2 lábatok amin hazatudtok
gyalogolni.
-De Edward,ugyanoda megyünk
mindanyian.-akadékoskodott.-szerelmem nem szólt erre semmit csak felhúzta az
ablakot és felém fordult.Rámosolygott azzal a félholdas mosolyával és máris levett
a lábamról.Ennyit magamról az előbb még oltári dühös voltam nem??Bela nem
igaz,hogy ennyire hatással legyen rám valaki.
-Ez most mire volt jó??-választ nem kaptam csak egy igen
szenvedélyes csókot.Annyira jó volt.Teljesen lezsibbadtam.Nyelve először csak
az alsó majd felsőajkam is végigkostólta.Majd bebocsátást kért nyelve a
számba.Anyyira megszokott már ez az egész,de mégis volt mindig benne valami
új,amitől elvarázsolt.Olyan indentitással válaszoltam rá,hogy a hirtelen jött
dologtól kicsit hátratántorodtunk.Keze a nyakamon volt,így nem szabadultam el
fél percnél előbb.Szerintem volt az másfél perc is míg csókoloztunk.Edward egy
párszor bele is nyögött,így még közelebb húzott magához.Mikor elváltunk
mindkettőnk zihált.Miután lenyudotunk elindult. Hamar odaértünk a lakáshoz. Még
2 éve vásároltunk abból a célból,hogy ne mindig az ő szobájába járjak át,mert
nagy lett volna a lebukás veszélye.Egyszobás csak,de nekünk nem is kell
nagyobb.Van bent fürdő,nappali,konyha háló és ennyi.Nem is kell ennél több.Nagyon
kevés ruhánk van itt,így nincs szügség nagy gardróbszobára,mint otthon.Ide
úgyis csak sexuális vágyaink kielégítésére járunk.Csakis arra tartjuk fent.
Annyira elmerültem a gondolataimba,hogy észre sem
vettem,mikor Edward leparkolt és az ajtót nyitotta nekem.A legfelső szinten
laktunk.Úgyhogy elég sokat lifteztünk mindig.De nem bántam.Legalább itt nem
kell attól félnem,hogy ránknyitnak.
Abban a pillanatban,mikor kinyilt a bejárati ajtó Edward
magához rántott és megcsókolt.Itt már tudtam,hogy élménydús délutánom lesz.
A lakásuk:
