Reggelre iszonyú fejfájásra ébredtem.Azt hiszem mostanába nem kéne annyit innom.Ez most betett rendesen.
Egy pihe-puha ágyikóban feküdtem.Hogyan kerültem én ide?És a legfontosabb kérdés,hogy fáj mindenem.Pedig vámpír vagyok elvileg.Ez nem történhetne meg.De a legfurább az egészben az,hogy a lábaim nagyon sajognak.
…
Mi ez a szuszogás mellettem?
Megfordultam és megláttam Edwardot mellettem aludni.Eléggé nyúzott arca volt.Meglátszott,hogy kissé elnyúlt neki is az éjszaka.
Várjunk csak!
Ha ő itt van,akkor több mint valószínű,hogy…nem.Biztosan lefeküdtünk.És akkor azért van izomlázam,nem kéne annak lennie.Eddig sosem volt.
Még mindig néztem.Olyan aranyos volt.Magakartam érinteni.De nem mertem.Hátha felébred.Nem bírtam ki.
Végig simítottam a válla vonalán.Alig érezhetően megborzongott…ekkor bevillant egy pár kép az esémből.
„ Már egy fél órája is táncoltam egy tök idegen pasival,mikor megjelent Edward és félrelökte,majd átvette a helyét.Amit mi táncnak hívtunk elment egy kisebb öltáncnak már.Nem is.Egy előjáték.A zene ritmusára ütemesen ért össze a csípőnk.Teljesen fel sem fogtam,hogy mit művelek.Volt már egy pár pohárka bennem.
Megunva,hogy nem látom az arcát,megfordultam és kezeimet a nyaka köré kulcsoltam.Edward olyan közel hajolt hozzám,hogymár csak centik választottak el.De a szám helyett a nyakam kezdte el csókolgatni.Karjai a csípőm köré fonta és úgy húzott magához közelebb.
Folytattuk ezt a cseppet sem mondható szolíd táncot.Már-már olyan érzésem volt,hogy itt helyben ruhában csináljuk,de nem.Lement még 3-4 szám,de ő még mindig a nyakam,vállam csókolgatta.
-Gyere!Menjünk vissza a szállodába.-válaszolni sem volt időm,mert megfogta a kezem és húzott maga után.A többieknek még szólni sem mertünk.Nehogy kiderüljön bármi is.Mert ha ennek szárny kél,akkor ne tudd meg h mi történik majd.
Hívtunk egy taxit,majd mikor beülltünk,én nem bírtam magammal és beleültem az ölébe…
Rögtön elkezdtem szenvedélyesen csókolni.Időnként beleharaptam az alsóajkába.
Mikor megérkeztünk én illedelmes pózba vágtam magam és kiszálltunk.A recepción Edward kikérte a kulcsát,majd elindultunk a lift felé.A liftben szerencsénkre egyedül voltunk és máris rácuppanhattam.Ő sem volt rest.A falnak nyomott és megragadta a lábaimat.Én a dereka köré csavartam a lábaimat.Hallotuk amint csipog a lift,miszerint megérkeztünk.Gyorsan lerogytam a földre és megragadtam a kezét.Elvonszoltam a szobájáig,majd kinyitotta az ajtót.Amint becsukódott az ajtó ő a karjaiba vett és elvitt a hálóig.Ott lefektetett és fölémtámaszkodott.
Én a lábaim a dereka mellé emeltem,kezeimmel a tarkójába kapaszkodtam.Lehúztam magamhoz,egy igen sexuális csókra.Nagyon heves volt,de én is.Egyre többször dörgölőztem hozzá,mire csak jól eső mosgásokat hallatott.Kezei bebarangolták az egész testem.Nem bírta sokáig.Ahogy egymásnak préselődtünk,lassan elkezdte a ruháimat lehúzni rólam.
A pólómtól elég hamar megváltunk,a melltartómtól is.Én is elkezdtem őt vetkőztetni.Előszőr az ingjétől szabadítottam meg,majd ezt követte a pólója.
Mikor már csak egy bugyi volt rajtam,rajta meg egy boxer,csak néztünk egymás szemébe.
Egy idő után viszont ezt megunva Edward letépte rólam az aprócska ruhadarabot.A nadrágjával is szintén ezt tette,majd erősen belémhatolt.A hirtelen jött mozdulatától egy fájdalmas nyögés hagyta el a számat.
Ezzel ő nem foglalkozott…
Lassan kezdett el mozogni bennem,de egy pár másodperc elteltével megszűnt a feszítő érzés és átvette valami más.Az élvezet.
A csípője köré fontam a lábaim és megemeltem a derekam,hogy még közelebb kerülhessek az ágyékához...
Ahogy ütemesen próbált mindkettőnk kedvére tenni,úgy erősödtek az én sikolyam.Azt hittem ennél jobbat nem érdemelhetnék az élettől.Őt teljesen nekem teremtették.
Edward mély morgásai és az én lágy nyikkanásaim teljesen feltüzelték őt.Egyre gyorsabban és gyorsabban tepert minket a gyönyör felé.Ami nem sokára meg is érkezett.Amint kiadtam magamból az utólsó sikolyomat Edward rámnehezkedett és mély levegőket vett,hogy letudjon nyugodni.
Amint normálisra tudtuk állítani a lágzásünket,legördült rólam,majd felémfordult.
-Annyira szeretlek Bella!-na most valami olvadásnak indult bennem.Feléhajoltam és köszönetnyilvánításként egy csókot adtam neki.
Viszonozta.De még hogy!Majd leszédültem az ágyról,annyira mély és szenvedélyes volt.Pedig nincs 2 perce,hogy kielégítettük egymást.Amint lefuttattam eme eszmegondolatom,Edward kis haverja már délcegen állt.Ismét.
Újra fölémgördült és merítkezett.
Ez az éjszaka sem telt másképp,mint a többi…”
Mikor úgy éreztem,hogy normálisan tudok gondolkodni észre vettem,hogy ez idő alatt Edward a hátára fordult.Így már csak a csípőjét takarta a takaró.Írtó kívánatos volt így,de megpróbáltam magam megemberelni.Sikerült is.
Gondoltam egyet és elmetem zuhanyozni.
…
Már a reggelit rendeltem,mikor megjelent az én külön bejáratú félistenem.
-Jó reggelt!-jött felém,majd lopott egy csókot és tovább is állt. Ezt nem igazán értettem,de inkább nem mentem utána.Kicsit fura volt,hogy ennyire fesztelenek vagyunk.Pedig kotta részegek voltunk,mégis teljesen normálisnak vettük az egészet.
Lehet azért gondolom így,mert már ezelőtt ,8 éve is ezt csináltuk.
Vagyis ezelőtt 8 éve keztük ezt a „részeg vagyok kfélek veled” dolgot.
Túl természetes.Nálunk ez lenne normális?
Csak azt vettem észre mikor már visszajött az erkélyről.Már 5 prce így állhattam?Pedig észre sem vettem.Ő nem állt meg mellettem,nem jött oda hozzám,mert kopogtak.Behozatta a reggelit,majd leüllt enni.
-Te nem eszel?
-De-de.Megyek.-majd leülltem vele szembe.Még a kezem is remegett.De ő.Bezzeg semmi baja nem volt ezzel.Teljesen felszabadultan evett.
-Baj van?
-Baj?Dehogy van baj…csak nem tudom.Furán érzem magam.Ennyi!-kicsit cikinek éreztem erről beszélni vele.Pedig vele aztán nem kéne szégyenlősödnöm.Hiszen Edward az a férfi aki igenis kitud bármilyen nőt elégíteni.
De az még mindig ott motoszkált a fejemben amit Aleccel beszéltem és az amit aznap este Edward mondott.Eltaszított.Még egy fiúvel sem értem meg ezt.
Lehet,hogy az a baj amit mondott szerelmem.Csak is méteni tudom őt:”Nem lehet….” Blablabla
Utálom őt ezért.A másik dolog viszont az amit Aleccel játszottam le.
Edward tuti ki lesz akadva.Őrjöngeni fog.
-Bells itt vagy még?-már a kezeit lengette maga előtt.Totál hülyének néz most.
-Ja,persze itt.Csak elgondolkodtam…Figyel Edward!Beszélnünk kéne…tudod a …tudod estéről.
-Aha.
-Én nem emlékszem semmire sem.Úgyhogy emiatt ne edd magad ,oké?Semmire sem.Csak az maradt meg,hogy eljöttünk a bárból,utána meg a reggel,hogy felébredtem.Sajnálom.
-Semmi baj…De kár erőlködnöd!Ahogy elnézem igen sokkos hatást nyújthattam,mert még most is a hatása alatt vagy.De nem igazán értem,hogy miért vagy zavarban.Érdekes mód 1017 előtt így éltünk és nem voltál akkor ennyire zavarodott.
-Nem is mert talán akkor még nem ismertem be saját magamnak,hogy szerelmes vagyok beléd!-ezt a mondatot már üvöltöttem neki.Hihetetlen,hogy ennyi után már kiabálok vele.Pedig igaza van.Nem értem saját magam…Mi van velem?
Ő csak nézett bambán rám és nem szólt semmit.Majd megtört a jég.
-Igazán?Azt hiszed csak neked nehéz az életed?Hát felvilágosítanálak,hogy az én életem is egy roncs.Nem csak te követtél el hibákat az életben.Életem egyik leggyönyörűbb baklövése vagy Isabella Maria Musen Volturi.
Egyik pillanatban még velem hemperegsz,a másik percben viszont megbánod és elmenekülsz-ahelyett,hogy megbeszélnénk.Hát gratulálok.Szánalmas vagy.
-Jó.Szánalmas vagyok.Mert nem tudom azt elengedni akit igazán szeretek szerelemmel.Akkkor jobb lesz ha ezt most befejezzük.
-Én szeretlek,de ezt túl sokáig nem viselem el…
-Mit?Vagyis kit?Talán Alecet?Nem is kell,hogy elviseld,mert közlöm veled,hogy azért voltam olyan hűvös veled,mert Aleccel megint együtt vagyunk.Végeztem veled Anthony Edward Musen Volturi….Érted?GYŰLÖLLEK…Remélem megfulladsz a saját nyomorodban…
Kirohantam a szobából és visszamentem a saját szobámba.
Érdekes mód nem sírtam,csak megbántódást éreztem az írányába.Zavart,hogy így beszélt velem.
A mai nap csak délután kell bemennünk,így volt időm gondolkodni.Akaratlanul is de eszembe jutott amit Aleccel beszéltem.
„ Már a folyosón húztam magam után a bőröndöm,mikor egy ismerősbe botlottam bele.
-Bella,várj!Lenne egy pár perced rám?-jött oda Alec.
-De tényleg csak pár perc,mert elmegy a gépem.
-Oké!Csak annyit akartam,hogy remélem majd jól választasz.Tudom,hogy hiába csak az öcséd Anthony,akkor is számomra konkurencia.
-Al…
-Ne!Hadd mondjam végig!...Szóval csak azért mondom ezt,mert én szeretlek téged és még mindig nem mondtam le rólad.És még mindig szeretném ha a feleségem lennél.Így hogy kiderült a húgod és öcsét kapcsolata,így sokkal valószínübbnek tartom,hogy Anthony rádmozdul.Remélhetőleg nem jár sikerrel…
-Alec.Ettől nem kell félned!Én TÉGED szeretlek.Lehet,hogy néha neheztelünk egymásra,de én azért még mindig szeretlek és szeretnék még a feleséged lenni.
-Akkor újra…
-Igen.Ha akarod akkor lehetünk egy szobába megint.Apát meg majd lerendezem én.Oké?
-Rendben.-majd végigsimítottam az arcán.Közelebb lépett hozzám és száját az enyémhez szorította.Csak néhány másodpercig tartott ugyan,de megérte.Nekem igen.Mikor elváltunk,viszont újra a régi önmaga lett.
Megragadta fájdalmasan a kezem és arrébb ránott.A földre estem.
-Ha még egyszer hozzám érsz!Esküszöm,hogy a holnap reggelt nem éred meg.Ehhez tarsd magad!Nem a szerelmed vagyok,hanem egy olyan személy aki elveszi majd a király lányát.És nem is akármilyen lányát.A legszebbet!Edward majd még megbánja,hogy kikezdett velem.Ugyanis adtál egy kis ultimátumot…Egyenlőre nekem mondod,hogy szeretsz és nem neki.-teljes önmaga az már biztos.
-Ne próbálj úgy viselkedni,mint ő mert nem áll jól.-de közben újra megragadott és megragadta a csípőm.Belemarkolt a fenekembe ami nem volt egyáltalán kellemes.Ő nem vágyakozva érintett meg,hanem dühvel tele.
-Mert?Talán Edwardka talán jobban kefél,mint én?Mitől jobb ő mint én?Szerintem semmivel…
-Szeritnem jómodorból biztosan jobb nevelést kapott,mint te öcsém!-hirtelen a másik irányba nézett és megdermedt.Apám volt az.-Most!Engedd el a lányom.-elengedett,majd apu megint megszólalt.
-Nem csak jobb nevelést kapott,mint te Alec.Tudod ő GY-mbe járt,ahova te nem.Játszik 2 hangszeren.5-ös szintű vámpír,ai manapság ritka.A legtehetségesebbek között van.Teljesen olyan mint Bella.Ő 100 szorta jobban illik hozzá,mint te.De nem szólok semmit,mert tiszteletben tartom a lányom döntését.-odléptem apához,majd hátatfordítottam Alecnek.
-És öcsém!Örülnék ha tartanád megad a szabályokhoz.Amíg el nem veszed nincs tapi.
-Tudod Alec!Edward legalább ezerszer jobb játékos,mint te valaha leszel.Tudni kell megszegni a szabályokat.-majd elsiettem a reptérre.De még fél füllel hallottam,amint apa odaszól még neki:
-Veled egy baj van!Te sose leszel Anthony…”
