20.Fejezet

(Bella sz.)


Valahogy kihasználtan éreztem magam.Hogy lehetek ilyen hülye?Valaha is tudott szeretni.Baromság.Ő nem tud szeretni.A könnyeim csak úgy folytak,miközben hallgattam a szomszéd szobából kiszűrődő hangokat.
Valahogy olyan késztetésem volt,hogy most nekem kéne a kis ribi helyében lennem.De nem,mert én ilyen vagyok.Mazohista.Szeretem a fájdalmat ezek szerint.Inkább nem is hallgattam tovább ezeket a buja hangokat,mert bekattanok.De istenem.Olyan jó hallgatni a kéjjel teli hangját.
Várjunk csak?Kéjjel?Nem!Ez más.Ez olyan személytelen.A hangja,mintha átváltott volna valami monotonba.
Tehát ilyen.Ilyen az amikor valaki,nem a szerelmétől kapja meg azt a kielégültséget amit kéne.Kezdtem szegényt már sajnálni.De nem Bella.Ezt sürgősen verd ki a fejedből.
Annyira fáj.Fáj,hogy nem velem tölti a szabadidejét,hanem valami kis cafkával.
Bementem gyorsan és ágyba bújtam.A reggel sajnos hamar eljött.Ma csak nekem volt forgatás ő neki nem.Szerencsémre.Jól összekaptunk az este úgyhogy jobb ha most nem találkozunk.De este viszont fogunk.Nincs menekvés.
Az este hamar eljött.Azon kaptam magam,hogy egy asztalnál ülök a többiekkel.Már csak MR.egoagy nem volt itt.Jellemző,hogy a csajok után rohangál.Sosem változik.
Mi van velem?Eddig ez nem zavart.Persze ha utánam koslatott akkor azt örömmel fogadtam.Na de ezt már nem bírom elviselni.
Egyszer csak betoppant.De nem egyedül.Most egy másik csaj volt vele.Olyan mérges lettem,hogy felpattantam és indultam a kabátomért.Edward a csajt lepasszolta,majd elindult felém.Eléggé mérgesnek tűnt.Már a kabát rajtam volt,mikor indultam volna kifelé-megfogta a kezem.
-Hova készülsz éjszaka ,egyedül?
-Közöd?-nincsen sok hozzá.Mégis mit képzel?Talán a tulajdona vagyok,hogy így fogdoz?Meglehet,hogy szeretem,de ez akkor sem helyes így.Hébe-hóba engem kefélget,miközben más csajokat dönget napi váltással.
-Sok hidd el.Ha akarnám már 8 éve csakis az én tulajdonom lennél.
-Mi vagyok én valami tárgy?-egyszerűen már azt sem tudtam hová nézzek,olyan ideges lettem.
-Éppenséggel,nem.Igazad van csak egy csaj vagy akit kurogatok.Hm...
És most telt be a pohár.Akkora pofon csattant,hogy a fél étterem minket nézett.
-Jól csinálod mondhatom.Csak egy lány vagyok?Rendben.Egy a sok közül.Semmi több.Mondd meg nekem az igazat Anthony Edward Musen Volturi.Én örökre csak egy lány leszek a sok közül?-hirtelen elengedett és csak nézett.Ne nézzen,hanem cselekedjen.De nem tud.Lesokkoltam.Kijátszottam a védelmét.Eléggé durván.Hát volt kitől tanulnom.Csak úgy futottam vissza a hotelba.Sírni akartam.Sírni,sírni,sírni.
Semmi többre nem vágytam.


(Edward sz.)


Most ez mi volt?Mi az,h ő sosem lesz több egy egyszerű lánynál??Mi ez a baromság.Ő mindig is több volt.
Most akkor mi is van?
Visszamentem a többiekhez.A csajt elpateroltam,majd késő este tértem vissza a szállodába.Mikor az ajtóm elé értem ledöbbentem.Bella üllt ott összegörnyedve.Annyira maga alatt volt,hogy mikor elé értem csak a nevemet nyöszörögte.Féltettem.Felkaroltam,majd bevittem magamhoz.Leülltettem az ágyamra,míg hoztam neki inni.Olyan gyorsan hörpintette le.Látszott rajta,hogy megviselte valami.Rá is kérdeztem nyomban.
-Aleccel történt valami?
-Nem.-meg is rázta hozzá a fejét.Felnézett rám és megszólalt.TE!
-Mi?!Most már nem értek semmit.Mi van?!-teljesen kész voltam már.
-Te!Te vagy a bajom.Miért nem vagyok elég jó neked?Miért kell más lányokat szeretned rajtam kívül?Nem szeretsz már?-csak úgy uszította a kérdéseket.Alig hittem a fülemnek.Most komolyan kimondta ezeket?Alig hiszem el.
-Izé.Miket beszélsz?Miért ne szeretnélek?Én csak felejteni szeretnék...
-Felejteni?Én nem akarom,hogy felejts.Azt akarom,hogy minden ép gondolatod csak én legyek.ÉRTED?...
Nem.Nem érted.-s csak csóválta a fejét.Én odahajoltam hozzá és finom csókot leheltem az ajkaira.
-Szeretlek.Tudod,hogy így van.Meghalnék érted.Ezt jegyezd meg.Vén spiném!-olyan jó volt ezt most kimondani.
-Én is szeretlek,de kiéhezett don juan.-most ő csókolt meg.Úgy tapadt a számra,mint akinek ez az utolsó alkalma,hogy ezt megtegye.Szeretni akartam.Csak nem tudtam,hogyan ...khm...érted!
Lehet hanyagolnom kéne ma ezt.
Ő időközben elszakadt tőlem.Elindult a fürdő felé.Én továbbra is azágyon ültem, és hallottam, ahogy elkezd folyni a víz a 


fürdőszobában. „Mit kéne most tennem?”- 


tanakodtam magamban.Nem tudtam, hogyan kéne 


nekikezdenem a műveletnek. 


Sok lánnyal voltam eddig együtt.Bellával is 


voltam eleget.De ez valahogyan most más 


lesz.Egyszer csak Bella kisétált hálóingjében a 


nappaliba. 


-Jössz az ágyba velem? – kérdezte. Ő leült az 


ágy egyik szélére. -Mi a baj?” – kérdezte. 


-Semmi. Igazán semmi. Odasétáltam a 


szekrényhez, kivettem egy tiszta pizsamát, és 


bementem a fürdőszobába.

Néztem magam a tükörben. „Mit fogsz most 

csinálni?” – kérdeztem halkan. Reszkettem a 

félelemtől. Megnyitottam a zuhanycsapot, és 

elhúztam a függönyt.

Egyszer csak kinyílt a fürdőszobaajtó. -

Te vagy az? – kérdeztem, miközben egy 

mosdószivaccsal próbáltam eltakarni magam. -

Miután elment, hosszú ideig csak álltam a 

zuhanyzóban, és engedtem a forró vizet a 

fejemre. 

-Edward, kijössz?-Tudtam, hogy közel az idő, és 

még soha életemben nem voltam ilyen rémült.

Használnom kell a fürdőszobát – mondta. 

Egy szót sem szóltam, csak hallgattam, ahogy 

használja a mosdót. Még sosem csinált ilyet. 

Nem szokot fogat mosn,sem arcot mosni,meg 

ilyenek.

Megtörölköztem és felvettem a pizsamámat, majd 

lassan besétáltam a hálószobába és leültem az 

ágy szélére. Ránéztem Bellára, aki a takaró 

alatt feküdt.

-Ugye csak aludni jöttél át?-reménykedtem 

benne,hogy így van.

-Hát.Gyere ide és ellenőrizd magad.-átkúsztam 

az ágy másik felébe ahol ő felküdt.Felhajtottam 

a takarót és már tudtam,hogy ma éjjel nem 

aludni fogunk mi ketten.